Zsírtalanító és rozsdátlanító a fémfelületek előkészítéséhez.

A fémek védelméhez elengedhetetlen a védelmi rendszerek, különböző védőbevonatok alkalmazása. A zsírtalanító felületi előkezelés lehetővé teszi, hogy az alapozó bevonati réteg a fémfelülethez tapadjon, ezáltal élettartama jelentősen megnövelhető. A korrózióra hajlamos fémfelületekre kétféle védőréteg hordható fel:

• különböző festékek képeznek védőbevonatot
• másik fémréteg is védheti a fémet

A bevonatok tartósságának alapfeltétele az alapfelület fémtisztasága, és az, hogy a védőbevonatot azonnal felhordjuk rá. Ez azért szükséges, hogy megvédjük a felületet az újrakorrodálástól. A fémtiszta alapfelület nagyon gondos előkészítést igényel. Általában a felületet először az oxidrétegtől kell mechanikai tisztítással eltávolítani, majd a kémiai eltávolítás jön. A kezelés következő fázisa a zsírtalanítás.

Oxidréteg eltávolítása:

A vas- és acélfelületeken az oxidréteg rozsda és reve formájában fordul elő. A reve az acélgyártás során, a fém felületén keletkező oxidréteg. Ha gyártást követően ezt a réteget nem távolítják el az acél felületéről, onnan leválva rozsdásodás kezdődik meg a helyén.

A vasfémekről a rozsdát a következő módon távolíthatjuk el:

• Kézi munkával: Ehhez csiszolópapírt, drótkefét, verőkalapácsot használhatunk. A drótkefe és a csiszolópapír súrlódással távolítja el a rozsdát a felületről. A verőkalapács a nagyobb darabok eltávolítására használható.
• Gépi eljárásokkal: Csiszológépeket, vibrációs drótkefét használhatunk, melyekkel tökéletesen tiszta felületet állíthatunk elő. A gépek elektromos meghajtásúak, és forgó mozgású alkatrészei segítik a rozsda leválasztását a felületről. Tökéletesen fémtiszta felületet homokfúvással lehet készíteni, melyhez homokszemcsékkel ütköztetjük a rozsdás felületet. Az ütközés hatására az oxidréteg lekopik a felületről.
• Kémiai oxideltávolítással: A rozsda savakkal is eltávolítható. A paszta vagy folyadék formájában kapható savkészítményt ecsettel visszük fel a felületre. Üzemi körülmények között a savba mártást használják, mely általában nagy áztatókádakban valósul meg. A savmaradékot mosással el kell távolítani a fém felületéről, mert később korróziót okozhat.

A fémfelületeket tisztaság szerint négy csoportba sorolják:

1. K0 tisztasági fokozat: Fémtiszta felület, mely portalanítást követően egységesen fémes fényű. A revét és a rozsdát teljesen eltávolították.
2. K1 tisztasági fokozat: Tiszta fémfelület. A revét és a rozsdát oly mértékben távolították el, hogy portalanítás után csak árnyalatban vagy mély bemosódások alján marad nyomuk.
3. K2 tisztasági fokozat: Mérsékelten tiszta felület. A rozsdát gondosan eltávolították. Portalanítás után a matt vagy gyengén fémes fényű felületen rozsdaszínű foltok vannak.
4. K3 tisztasági fokozat: Mérsékelten rozsdás felület. Portalanítás után rozsdaszínű felületen matt vagy fémes fényű foltok vannak.

Zsírtalanítás:

A zsírtalanítást a vasfémek előkészítési munkálataiként kell elvégezni, az olaj- vagy zsírréteg eltávolítására, melyek a gyártási folyamat során kerülnek a felületre, és gátolják a rákerülő rétegek tapadását. Az olajos, zsíros felület könnyen felismerhető, mert ha a zsíros felületre vizet folyatunk, a víz könnyen lepereg a felületről. A zsírok és olajok eltávolításához a leggyakrabban lakkbenzint használnak, melyet ecseteléssel hordhatunk fel és a folyamat eredményességeképpen többször meg kell ismételni. A kezelt felületet hagyni kell megszáradni.

Közbenső és átvonó rétegek alkalmazása:

A rozsdagátló alapozókra közbenső, valamint zománcfesték réteget kell felhordani a megfelelő tartósság elérésére. A bevonatok kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe, hogy a felület színe olyan legyen, hogy illeszkedjen a felhasználás környezetébe. A rozsdsgátló alapozó színét is úgy kell megválasztani, hogy ne nagyon térjen el a zománcfesték színétől, különben nem lesz szép a végeredmény. A felület kialakításánál mindig gondoljunk arra, hogy milyen igénybevételnek lesz a felület kitéve, ennek alapján válasszuk meg a felvitt rétegek számát.

Különböző nemesfémek felületkezelése:

• Sárgaréz, vörösréz, ólom: Ezek a felületek festetlenül maradnak. Itt maga a képződött oxidréteg védi a felületet az igénybevételtől. Amennyiben vörösrezet vagy sárgarezet festenek, azt mindenképpen magasfényű festékkel teszik.
• Galvanizált vas és acél: Cinkbevonatot kapnak, amit tűzi horganyzással és galvanizálással visznek fel. Ellenálló felületek, de a kémiai behatásokra érzékenyek, a korrózió fehér sók formájában jelennek meg. Ebben az esetben festés előtt komolyabb felület előkészítés szükséges.
• Új nemvasfémek: Felületüket zsírtalanítóval kell lemosni, majd hagyni kell megszáradni.

Festékek közvetlenül rozsdás felületre:

Több gyártó kínál már olyan festéket, melyet kevesebb felület előkészítési munkálatokat követően is fel lehet vinni a festendő felületre. A fémfelületeket mosószeres vízzel le kell mosni. A málló rozsdát drótkefével el kell távolítani, majd ezt követően kell mosószeres vízzel tisztítani. Erősen rozsdás felület esetén rozsdapassziváló használata szükséges, melyet festés előtt kell felkenni a felületre. A mosószeres víz és az alapozó száradását követően felvihető a festék, melyet használat előtt alaposan fel kell keverni. A festéket két rétegben kell felvinni úgy, hogy a festési felület egyenletes legyen, jól takarjon a festék. A második réteg csak az első réteg száradását követően vihető fel. Ügyeljünk arra, hogy a festék ne folyjék meg. Ezt úgy érhetjük el, hogy vékony rétegekkel dolgozunk, az ecsetet lehúzzuk a felesleges festékmennyiség eltávolítására. Amennyiben az első réteg ráncos lett, csiszolópapírral csiszoljuk le a felületet, és csak ezt követően fessük a következő réteget.

Munkavédelem festés esetén:

Nagyon fontos, hogy a festés során használt anyagok tulajdonságait megismerjük. Az anyagokról a biztonsági adatlap ad pontos információt. Ismeretes, hogy a lakkbenzin tűz- és robbanásveszélyes anyag, gőzeit belélegezve szédülés, fejfájás, súlyos esetben eszméletvesztés fordul elő. Az oldószerek kiszárítják a bőrt, allergiás reakciókat is kiválthatnak. Zárt térben ezért használat közben biztosítani kell a megfelelő szellőzést, és mellőzni kell a szikraképződéssel járó munkafolyamatokat. Ezért a zárttéri munkavégzés feltételeit mindig írásban kell szabályozni, a súlyos balesetek elkerülése érdekében. A munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása kötelező.

A bőrfelületet nitril védőkesztyű használatával lehet megvédeni a fokozott igénybevételtől. A mechanikus oxideltávolítás közben használjunk védőmaszkot és védőkesztyűt, a keletkező por belélegzésének és bőrre kerülésének megakadályozására. Ha lehetőség van, gondoskodjunk a por gépi elszívásáról. Az alapozókkal történő munkavégzés közben kerüljük a dohányzást, az evés és ivás előtt mindig alaposan mossunk kezet. A zsíroldók nemcsak a kezelendő felületet zsírtalanítják. Bőrünkre kerülve kivonják a zsírt a bőrünkből. A bőrfelület ennek hatására kicserepesedik, kiszárad, és nagyon nehezen nyeri vissza eredeti állapotát. Ezért nagyon fontos a zsírtalanítási munkálatok sorén a védőkesztyű viselése, hogy megóvjuk bőrünket a bőrfelület károsodásától.

Nemcsak a saját, de a környezet védelméről is gondoskodni kell. Az olajos, festékes rongyok és dobozok szelektív gyűjtése fontos, mivel veszélyes hulladéknak számítanak, gondoskodni kell biztonságos megsemmisítésükről. Az oldószereket és festékmaradékokat tilos a csatornába önteni, mert onnan a talajba és a talajvízbe kerülhetnek, amely közvetlenül szennyezi a környezetet.

A munkavédelmi és környezetvédelmi előírások szigorodása miatt a szerves oldószerekben való mosást zsírtalanításra már ritkán használják. A festékek és lakkok kifogástalan tapadásához a tökéletesen zsírtalanított felület szükséges. A zsírtalanító és rozsdátlanító anyagok ezért feltétlenül elengedhetetlenek a fémfelületek festését megelőzően.